• Helyzet

    21-re lapot emeltek

    Ezer éve nem szólaltam fel. Amióta bezártam a szoba-blogom ajtaját, semmit nem írtam magamról. A napokban már gondolkodtam rajta, hogy illő is volna elmondanom mi történt. Miért zártam be egy ajtót és nyitottam ki egy másikat. Egyszerűen csak alkotni akartam valami olyat, ami hosszútávon több lehetőséget és több életszemléletet tartalmaz. Ahova majd több embert is befogadhatok, ha eljön az ideje. Ahol nem csak én tudok majd felszólalni. Ahol tudok beszélgetni másokkal. Megmutatni őket. Egy bizonyos oldalukat, a véleményüket az életükből egy piciny szeletet. El is indultunk, mint estipesti. Öt éve a Szabadság-híd lábánál fogant bennem a név és végig kísérte az eddigi életem. Most pedig egyelőre három háttértáncos támogatásával egyengetem…

  • Helyzet

    Nyílt levél annak is, aki nem szeretné

    Elutaztam a hétvégére. Ide. Haza. 220 km távolságra a fővárostól. Esküvőre jöttem. A legjobb barátnőm férjhez megy. Én leszek a tanú. Itt “vidéken” – bár Budapest is csak egy vidék – mindig kitisztul és lecsendesedik az elmém. Most is ez történt. Viszont a nagy csend közepette még mindig hallom az üvöltésetek. Lehet hála ez a szélnek, hogy idáig hozza a hangot a nagy messziségből, vagy a 21. század technológiájának, hogy a csapodból is csak a nyomasztó hírek ömlenek, teljesen mindegy, hogy megnyitod-e vagy nem. Ezt a levelet tanúi kötelességemből írom most nektek. Ugyanis nem csak ennek az esküvőnek vagyok/leszek tanúja a hétvégén, hanem annak is, ami ebben az országban morajlik.…